Miért oly különös téma a rézkor? A réz használata végigjárta a világ minden kultúráját. Egyiptomtól Indiáig, Görögörszágtól a vikingekig, Kínától az azték Birodalomig. Mit tud a réz, ami miatt évezredes hagyomány őrzi emlékét a világ múzeumaiban? Körbejártuk a témát. Természetesen Budapest múzeumainak tükrében. Mutatjuk a rézkor és a réz egészségmegőrző történetét.

A Kárpát-medence rézkorszaka 1876-ban Budapesten, a VIII. Nemzetközi Őstörténeti és Embertani Kongresszuson kapott tudományos rangot. Ez azért is különleges, mert a rézkorszak nem volt általános Európában. Angliában pl. az újkőkor után rögtön a bronzkor következett. Az egyetemi hallgatók mára a valós ismeretekhez juthatnak. De miért is fontos ez?

A rézkor technológiája, és a réz élettani hatása

A rézkor a bronzkor előtti időszak, az időszámításunk előtti 4. és 3. évezred végére tehető.
A réz sokfelé megtalálható, talán ezért ez volt az első fém, amelyet az ember bányászott és megmunkált. Úgy tartják, hogy olvasztása Indiában és Kínában kezdődött, így terjedt nyugat felé. A rézkorszak technológiája nem halt el, a későbbiekben is fellelhető.

A réz fontos nyomelem, a vérképzésben és a központi idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. A réz fertőtlenítő hatása már az ókorban ismert volt, Kínában és Egyiptomban is gyógyítottak réz pénzérmékkel. A réz a testtel érintkezve jótékony hatású. Indiában szintén több helyen megtalálták a rézkorszak nyomait, edényeket, rézből készült ékszereket.

Érdekességképpen említésre méltó, hogy réz a képzőművészetben is szívesen használt anyag. Nem csak a rézkarcokra gondolok itt, hanem Leonardo Da Vinci Művészetére is. Ugyanis a saját keverésű festékeibe rezet is alkalmazott, aminek köszönhetően különös hatást ért el.

A rézkor óta ismert réz tárgyak használatának előnyei

Indiában a védikus korszakban széles körben használták a rezet a mezőgazdaságban, víztisztításban, szerszámokat készítettek belőle a mezőgazdasághoz, az építészetben és a mindennapi élet használati tárgyaihoz.

Erről India múzeumaiban is bőségesen tájékozódhatunk, hiszen az Indus-völgyi civilizációról valóban igényes kiállítást láthatunk Delhiben, a Janpath úti Nemzeti Múzeumban.

A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy India a legrégibb időktől fogva termelt rezet. A Jadzsurvéda lohaként (a lohiia vagy vörös szóból) említi egy hat fémet felsoroló listában. Az Atharva Védában is szerepel a réz. Az ősi orvosi értekezésekben szintén előfordult, a „vörös fémből” készült kést említették, hiszen ismerték egészségügyi előnyét.

A Gola Dhoro rézleletei az Indus-völgyi civilizációhoz tartoznak. A rézbányászat és feldolgozás bizonyítéka volt a Gungeria-Balaghatban felfedezett rézkincs is. Annak idején nagy szenzációt keltette a több mint 400 rézbaltából és hasonló típusú szerszámokból álló Gungeria kincs felfedezése.

Aki India művészetére mélyrehatóbb ismereteket szeretne szerezni, akkor a Hopp Ferenc Múzeumban olthatja tudásszomját.

A réz orrmosó

Az ókori Indiában a rezet tisztító tulajdonságai miatt víz tárolására használták. A neti kancsó, a réz orrmosó is ősi jógi technikára épül.

A réz áldó hatásáról nem csak az indiai védikus irodalomban olvashatunk, hanem ma már az orrmosás tudományos érvekkel is alátámasztott tény ként kezeli Európa is.

Rézkor a világban. Ezért használnak réz orrmosót Indiában
Indiai réz orrmosó hatékony segítség orrdugulás ellen.

Természetesen az orröblítés nemcsak a jógik, mindenki számára előnyös. Ez a technika kifejezetten alkalmas allergia, arcüreggyulladás, fejfájás legyőzésére, de még a stressz ellen is.

Rézkori leletek a budapesti múzeumokban

Rézkori leletek tekintetében sem maradnak alul Budapest Múzeumai. Számos okunk lehet büszkélkedni.

A Budapesti Történeti Múzeum Ős- és Népvándorláskori Osztályának őskori gyűjteménye több mint 500.000 tárgyat őriz. Számos réztárgyat csodálhat meg a látogató. Híresek a késő rézkori Baden kultúra edényművességének magyar kincsei, Budapest területén feltárt telepnyomai, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum rézkori leletei. A rézkor kapcsán meg kell említenünk Patay Pál nevét, aki a korszak nemzetközi hírű kutatója volt.

Összegzés
Világszerte tártak fel rézkori leleteket, budapesti múzeumok is őriznek ilyen kincseket. India számos helyéről ismert a tamrapatra (ताम्रपात्र), a rituális rézedény, melyet szertartási célokra használtak, de gyógyszertani kezeléssel kapcsolatos felhasználásáról is tudunk. Ma különösen közkedvelt a réz orrmosó, a neti kancsó, mely indiai ősi higiéniás eszköz.

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük